2008. április 6.

vasárnap délelőtt

ektoplazma szobor a kikötőnél


Az idő és az előrejelzések alaposan megtréfáltak bennünket, de szerencsére most kellemesen csalódtunk, hiszen már kora reggel ki-ki sütött a Nap, úgyhogy az előző esti pókercsata és az órák visszaállítása által keltett zavar az erőben sem akadályozott meg bennünket, hogy bekocogjunk a városba és hajóra szálljunk.


rakodik a Stadt Weimar


szárazdokk


A helyi magyar anyák (unite!) létrehoztak egy magyar játszóházat ahol a magyar lurkók tudnak játszani meg mindenféle remek rendezvényeken részt venni. A játszóházat gründolók ehhez mindenféle támogatást is szereztek, amiből most hajókirándulást finanszíroztak a rövidlábúaknak meg a szülőknek. (illetve fordítva, mert csak a szülőkért kell fizetni :) Szép számú magyar jött össze, és az idő véglelg napsütésesre váltott, úgyhogy lelkesen szálltunk fel a Fullers aucklandi öböl-túrájára.



Fullers flotta


A Fullers kompjáratokat üzemeltet az öbölben és a környék pár szigetére, jellegzetes katamaránjaik mára az öböl vizének jelegzetes színfoltjai. A hajó, amivel mentünk jó nagy és piszok gyors, maximális sebessége 27 csomó, ami kb. 50 km/h és volt szerencsénk megtapasztalni ezt a tempót a vizen.


27 csomó


A túra útvonala: a belvárosból, a quay streetről induló hajó elballag teherkikötő mellett a Rangitoto nevű vulkánhoz, ott kiteszi a turistákat, ha vannak, majd Devonport, hadikikötő, elmegy a Harbour Bridge-ig, hogy azt jól megnézhessük alulról, onnan be a marinába, ahol a soksok hajó parkol, utána elhúz a hatalmas üzemanyagtartályok mellett és visszatér a belvárosba. Ez nagyjából másfél óra, ami alatt egy kedves úriember folyamatosan mindenféle érdekességeket mond a látottakról.


North Head, mögötte a CBD


Mi nagyon jól szórakoztunk, a gyerekek és az anyukák pillanatok alatt játszóházat csináltak a felső fedélzetből, az apukák pedig hol a gyerekeket, hol egymást szórakoztatták és persze csillió fotót készítettek mindenről. Az különösen mókás volt, hogy a Rangitoton kikötöttünk, kiszálltak a túrázók, eljöttünk, majd szépen visszafordultunk, mert valaki elfelejtett kiszállni, úgyhogy kitettük őt is és újra eljöttünk, immáron végleg.


hadihajók Devonportban


a Harbour Bridge hasa. Minek a csónak?


Az egész kirándulás alatt folyamatosan élénk vizi életet láttunk magunk körül, a legváltozatosabb járművek jöttekmentek a hullámok hátán, az egyszeri kajaktól a százéves lélekvesztőkön át a legmodernebb luxusjachtokig minden kóricál az öbölben, plusz itt van a nemzeti hajósválogatott edzése, optimistek versenye és persze az aucklandi öböl meghatározó képi eleme, a pecás. Na főleg a pecálósok tudnak varázslatos készítményeken kimenni a vízre, de szórakoztató látni, ahogy két alak gubbaszt pecabotot markolva az öböl közepén, mellettük pedig épp elrobog egy halászhajó.


marina


Köszönjük a szervezést és a meghívást a magyar játszóháznak, nagyon klassz volt a hajókázás!





gázolaj, pakura és egyéb nehézolajok, üzemanyagraktár


többi képek

Nincsenek megjegyzések: